9. Ciao-ciao a tutti i miei!:)

Mindenek előtt sűrű elnézések közepette tisztázom,hogy miért nem jelentkeztem napok óta.
A helyzet az,hogy az eddigiekhez képest kicsit megváltozott az életem. Mondhatjuk,hogy besűrűsödött!:D Eddig Nektek talán unalmas témákat feszegettem,mint az egyetemi élet e cosí via,de most valami egészen más következik.

A pénteki napom még viszonylag megszokottnak tekinthető. A legkülönlegesebb talán az volt,hogy az utolsó órám audivisivi volt,amin elkezdtük a filmnézést. Matrimoni e altri disastri(Házasság és egyéb katasztrófák). A film kezdetekor a ’minden kezdet nehéz ’ érzése fogott el,de szerencsére ez amilyen gyorsan jött,olyan gyorsan távozott is. A felirat és a hallottak/látottak segítségével nagyszerűen megértettem az elképesztően szövevényes és bonyolult történetet…:D

 

Délután kis internetezés,kis tanulás,esti korzózás után fél 1 után kerültünk ágyba. Igazából minket ismerve ez abszolút nem tekinthető késői időpontnak. Viszont,annak tudatában,hogy fél 5-kor kelnünk kell, ez nem tűnt túl megnyugtatónak,kielégítőnek. Igen,hajnali fél öt a koránkelés kedvelőinek is becsületére válik. Nem volt más választásunk. 4 óra alvás után óracsörgésre pattantunk ki az ágyból. Kis készülődés után pedig útra keltünk. Indultunk az egyetemre.Fél hatkor buszra szálltunk,majd indultunk Siciliaba. Az első állomásunk az Etna volt. Dorkával és még pár társunkkal úgy döntöttünk,hogy nem elégszünk meg a turistáknak kialakított központ meglátogatásával,ahol a szuvenír boltok mellett a kisebb krátereket is meg lehetett tekinteni. Mi ennél bátrabbnak bizonyultunk és úgy elhatároztuk,hogy meg sem állunk a csúcsig. Jegyvásárlás után felszálltunk a funiviara,ami a síelésnél használatos kabinok vulkánosított rokona. Ezután át kellett szállnunk a fuoristradara,ami közismertebb nevén vulkánmászó buszként szerepelhet szótárainkban. Végül pedig a guida turistica felügyeletére bíztak minket. Ekkor gyalog folytattuk utunkat. A holdbéli tájon legtöbbször pernyével találkoztunk,de természetes a megszilárdult láva is több helyen megfigyelhető volt. Ezenkívül itt-ott még egy kis maradék hóval is összefutottunk. A legmeghökkentőbb mégis az élet megjelenése volt. Katicáké. Fantasztikus volt. Hallottuk a vulkán mélyéről jövő dörmögést,ezenfelül pedig kis fekete valamik is záporoztak belőle. Mint később kiderült,ezek csak nekünk tűnnek feketének,valójában circa 1500°C –os hőmérséklettel izzottak. HIHETETLEN VOLT!
Nagyszerűen éreztük magunkat. Én nem törekedtem a szuvenír boltok kifosztására,inkább a saját kezem által begyűjtött láva,és pernye darabokat hoztam el emlékül.(S mint utóbb kiderült,estére kitört az Etna…J)

Utunk ezután Taormina közelébe vezetett. Meglátogattuk az Isola Bella nevezetű szavakkal leírhatatlan helyet. Szokták mondani nomen est omen. Ez ebben az esetben (is) teljesen helytállónak bizonyult. Fürdőztünk,napoztuk,élveztük a csodát.
Kis lazulás után délután elkalauzoltak minket egy másik nagyszerű városba,si chiama Taormina. Ez a görögök által alapított középkori ékszerdoboz szintén nagyon kedvünkre volt. Mindenekelőtt tudnotok kell,hogy hogyan is zajlik itt az élet. Taorminába nem lehet felmenni a minket szállító 50-80 fős buszokkal. Mivel szűk utcácskáin így is alig férnek el az autók,speciálisan erre a célra kialakított járgányokkal juthatunk el a városközpontba. Ezek jóval rövidebb buszocskák,amiket erre a célra fejlesztettek ki. Így ezekkel folytattuk kirándulásunkat. Utunk a görög színházba vezetett,ahol Ildikó szokásához híven egy fantasztikus történelem órát tartott nekünk. Tátott szájjal hallgattuk,s szívtuk magunkba csodát.(Ezt a nagyszerű látványt már a nagyszerű Csontváry is megörökítette)