Ciao a tutti*!

 

Come state? Spero che tutto va bene*…J

Hajnali kettőkor sikerült is ágyba kerülnünk…Reggel kilenc körül „félrevert harang zúgása vert fel”.A mai napra nem terveztünk semmi komolyat. Lakótársainkkal megreggeliztünk,majd megbeszéltük,hogy a délelőttöt közös takarítással töltjük. Minden a tervek szerint haladt,körmünk szakadtáig dolgoztunk. Sikáltunk,súroltunk,mostunk,pakoltunk.Kicsit el is fáradtunk,viszont maximálisan elégedettek,és büszkék lehetünk. Fél egy felé kezdtünk megéhezni. Timivel megszólítva éreztük magunkat,és rögtön kuktasapkát öltöttünk magunkra. Gyors tésztafőzés és szószmelegítés után neki is láttunk ebédünk elköltésének.Pennét főztem,amit bazsalikomos paradicsomszósszal és reszelt sajttal ízesítettem. Dorka nem beszélt sokat,ebből arra következettem,hogy egészen ehetőt sikerült összeütnöm…J

Délutánra sziesztát,esetleg kis strandolást,eddigi tanulmányaink átismétlését tervezzük. Meglátjuk mi lesz belőle...

Délután Dorkával lementünk a strandra,hogy szép barnára süljünk,és lógassuk a lábunkat a Tirrén-tengerbe.Labdáztunk,fürödtünk,napoztunk,barnultunk.Fél hat körül pedig hazafelé vettük az irányt. Nagyon éhesek voltunk,mire felértünk a szállásra,így azon nyomban asztalhoz ültünk és megvacsoráztunk. Lakótársaink fagyizni indultak,mi pedig kicsit rendbe szedtük magunkat. Nagy nehezen sikerült leülnünk a könyv fölé,de semmi kedvünk nem volt tanulni. Beszélgettünk,majd fél kilenckor ismét felkerekedtünk. Az igazság az,hogy Dorka említett nekem egy olasz újdonságot,ami már jó ideje izgatja a fantáziámat. A ragazzik* itt nem csak simán fagyit kérnek. A kedves érdeklődőket egy új finomsággal kápráztatják el,ez pedig nem más,mint a briósba töltött fagylalt. Igen,jól olvassátok,BRIÓS. Az itteni péksütemény csak annyiban tér el a miénktől,hogy hiányzik a tetejéről a cukor.
Akik ismernek, tudják,hogy elég konzervatív vagyok ételek kipróbálása terén(IS! J)…Viszont úgy voltam vele,hogy bátraké a szerencse. Mielőtt még ellátogattunk volna kedvenc cukrászdánkba,kigondoltuk,hogy megmérjük mennyi idő szükséges ahhoz,hogy eljussunk az egyetem épületéhez. Szerencsére kedvező eredményt kaptunk,hiszen röpke 8 perc alatt le tudunk sétálni az oskolába. Kötelező célkitűzés teljesítve,most pedig jöjjön a jól megérdemelt jutalom:fagylalt briósban. Az úton kicsit még vonakodtam,de nagy duzzogva mégiscsak ráálltam. Konkrétan annyian voltak a pasticceriában* ,hogy az utcán állt a sor. Mindenki mutogatott,kiabált,csak úgy olasz módra. Dorkával hamar beilleszkedtünk,és a túlélés érdekében befurakodtunk a tömegbe. Igen,be,hiszem a túlélés az édesség jelentette. Annyi fagylalt volt a pultban,hogy konkrétan nem láttam a végét. Magamat is meglepve eszem ágában sem volt vaníliát,vagy puncsot választani. Kókuszt és erdei gyümölcsöt kértem. És isteni volt. Alig bírtam legyűrni. Szemeztem még a nutellával és a bountyval is. Azt hiszem legközelebb rájuk esik majd a választásom.
Megint elindultunk korzózni. Sétáltunk,beszélgettünk,énekeltünk,megnéztük a szépségkirálynő választás újabb állomásait,majd meglátogattuk az Arriba Beach nevezetű klubot,ahol ittunk egy pohár üdítőt és gyönyörködtünk a kilátásban. Két magyar felszolgálólánnyal is találkoztunk,akik igazán szívélyesen fogadtak minket. Jó volt velük beszélgetni.11 körül indultunk haza,mert ma még tanulni kell a holnap tesztre.
Vegyes érzelmekkel állok elébe, hiszen nem feltétlenül bízom a tudásomban. Ettől függetlenül nagyon várom,mert úgy gondolom,hogy remek lesz,és minden úgy fog alakulni,ahogy kell.

Holnap megkapjuk az egyetemen használható internet hozzáférésünket,így végre normális körülmények között is hírt tudok adni magamról.
Ha majd kialakul a napirendem,akkor mindenképpen jelentkezem,és végre tudunk majd beszélni.

Hiányoztok,sokat gondolok Rátok!:)
Millió puszi<3

Mirci

 

*Hahó mindenki!
*Hogy vagytok?Remélem minden rendben.
*srácok
*cukrászda